|
|
|
... -Az Alexandriai Szent Katalin a ciprusi királylány vértanú a 14- segítőszentek egyike.
Katolikus hite miatt a 4. század elején Maxentius római császár fejeztette le.
Az Alexandriába érkező császár bálványimádásra és azoknak áldozat bemutatására szólított fel.
A keresztény hit mellett kiálló szépséges királylány nyiltan megtagadta azt.
A császár 50 bölcset hozat... |
|
|
|
|
|
|
|
...
ALEXANDRIAI SZENT KATALIN
November 25.
+4. század eleje
Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt, és műveltségével kitűnt kortársai közül. Amikor Maxentius császár (305-- 312) Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésér... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... játszott néhány német uralkodó életében. Előtte azonban Constantinus római császárt segítette hatalomra. A britanniai légiók császárjelöltje Róma mellett legyőzte az itáliai császárt, Maxentiust, s ezzel megalapozta a Római Birodalom hatalmát. A 325-ben tartott niceai zsinaton a lila színű öltözéket viselő császár tizenharmadik apostolként állt a keresztény püspök előtt, s a lándz... |
|
|
|
|
|
|
|
... egyaránt. Sírja a Sinai hegyen épült Szent Katalin kolostorban van; kerékkel, karddal és könyvvel ábrázolják. Bölcseleti fakultások, diákok, prédikátorok és molnárok védőszentje.
Maxentius (311-313) üldözései alatt Katalin a császárnak szemrehányást tett kegyetlenségei miatt. A császár ötven filozófust rendelt ellene, de ezek nem tudták meggyőzni, sőt, maguk is megtérte... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... PÁPA
December 31.
+Róma, 335.
Szilveszter római születésű volt, s majdnem huszonkét évig, 314-től 335-ig volt pápa. Elődje, Miltiádész pápa alatt szabadult meg Róma Maxentius zsarnokságától, amikor Nagy Konstantin a Milviusi-hídnál legyőzte őt. Ez meghozta az Egyház számára a szabad vallásgyakorlást is. Tanúk szólnak amellett, hogy Szilvesztert hitvallóként ti... |
|
|
|
|
|
|
|
... együtt jár a zavaros morajlás, az állandó rettegés, a halál árnyéka, a hullámok fáradhatatlan összecsapása, folytonos mozgása."
Marcellus római pápa volt, aki megfeddte Maxentius császárt a keresztények elleni féktelen kegyetlenkedése miatt. Egy matróna templommá szentelt házában szokott volt misét mondani, amely házat a felbőszült császár istállóvá alakíttatta, é... |
|
|
|
|
|
|
|
...
"...A lány borostyángyöngyöt morzsolgatva nézett rá, félreszegett fejjel és azzal az epedő tekintettel, amelyet már kipróbált Maxentiuson.
- Szeretném, lovag, ha elmondanád a nobilissimusnak, mi hasonlatosságot találsz köztem és a felesége, Titanilla nobilissima közt.
Maxentiusnak szánta a vágást, és Quintiport találta vele szíven. Mintha egyszerre az egész palota ö... |
|
|
|
|
|
|
|
... egyházban egyaránt. Sírja a Sínai-hegyen épült Szent Katalin kolostorban van; kerékkel, karddal és könyvvel ábrázolják. Bölcseleti fakultások, diákok, prédikátorok és molnárok védőszentje. Maxentius (311-313) üldözései alatt Katalin a császárnak szemrehányást tett kegyetlenségei miatt. A császár ötven filozófust rendelt ellene, de ezek sem tudták meggyőzni, sőt, maguk is meg... |
|
|
|
|
|
|
|
... során a piramisoknál azzal tüzelte katonáit, hogy "negyven évszázad tekint le rátok!", akkor 1960-ban is legalább kétezer év történelme hathatott lelkesitőleg a versenyzőkre. A birkózást Maxentius bazilikájában, a tornaversenyeket Caracalla fürdőjében rendezték, a maratoni futás célját pedig a Colosseum előtti Constantinus-diadalívnél jelölték ki; így aztán ki tartaná elcsépelt ki... |
|
|
|
|
|
|
|
... felett (tetrachia) végérvényesen zátonyra futott. 308-ban a carnuntumi császártalálkozón felosztották egymás között az Imperium Romanumot. A már 306-ban, Rómában császárrá kikiáltott Maxentiust nem ismerik el törvényes uralkodónak, és leváltottnak nyilvánítják. A négyes uralom rendszere az egyes uralkodók dinasztikus politikáján hiúsul meg. Az ezt követő időkben (324-ig) heves hat... |
|
|
|
|
|
|
|
... decentralizációnak következtében robbant ki. Diocletianus lemondása után a birodalom még jobban széttagolódott. A 310-es évek legelején négy Augustus - Licinius, Maximinus, Constantinus és Maxentius - állt a római világ élén. Közülük hatalomvágy szempontjából Licinius és Constantinus emelkedett ki. Ez utóbbi 312. október 28-án a Róma mellett lévő Milvius hídnál döntő győzelmet ara... |
|
|
|
|
|
|
|
... hatalmat.
A viszály kiteljesedett, amikor két utódcsászár követelte törvényes örökségét.
Egyikük a nyugat - római császár, Constantinus seregei élén a kelet - római császár, Maxentius seregei ellen vonult Galliából Róma felé. A két sereg a Tiberis partján a Mivius - hídnál találkozott. Mindent eldöntő csatára készültek, amikor Constantinus az égen egy ... |
|
|
|
|
|
|
|
... oldalán három kisebb bazilika áll egymás mellett, a nyilvános bazilikának ez az egyszerű alakja később megváltozott, így a Basilica Ulpiának mindkét keskeny oldalán van egy-egy fülke; Maxentius bazilikája már egészen boltozott és két fülkéje közül az egyik a keskeny, a másik a hosszú oldalon van. Az előkelőbb római lakóházaknak is voltak bazilikára emlékeztető nagyobb csarnokaik, ... |
|
|
|
|
|
|
|
... Szent Marcellus római pápa volt, aki megfeddte Maxentius császárt a kegyetlen keresztényüldözés miatt. Marcellus egy templommá szentelt házban, egy matróna házában szokott misézni. A császár istállóvá alakítatta a házat és odaparancsolta Marcellust, hogy viselje gondját az állatoknak. Ebben a szolgaságban halt meg 287 táján... |
|
|
|
|
|
|
|
... nem tudnak. Két Romulus is szóba került a név eredeti viselőjeként. Egyes feltételezések szerint Róma alapítója volt az a Romulus, kinek nevére szentelték az építményt. Míg mai írások Maxentius császár fiát említik, mint névadó személyt, kinek tiszteletére i. sz. 309-ben emeltette az uralkodó. Romulus egykori temploma kör alakú téglaépület, melyet kupola fed. Két négyszögletes mel... |
|
|
|
|
|
|
|
... Maximianus-t Constantius követte a nyugati birodalomrész augustusaként. Jóllehet a tetrachia négy vezetője közül Constantiusnak és Maximianusnak is volt egy törvényes fia (Maximianusnak Maxentius), azonban egyikük sem kapott pozíciót a hatalomátadás során. Helyettük Severust és Maximinus Daiat nevezték ki ceasarokká. Ezután Konstantin Nikomédiából Galliába utazott, hogy csatlakozz... |
|
|
|
|
|
|
|
... hogy új pápát csak az üldözések elülte után választhattak. Ez négy évnyi interregnum után következhetett be, 308 májusában. I. Marcell közel egy évig uralkodott, 309-ben ugyanis meghalt. Maxentius császár uralkodása alatt választották meg a keresztény egyház vezetőjének, de hamar elvesztette népszerűségét. Az üldözések utáni egyházat ugyanis még jobban szétzilálta intézkedéseivel.... |
|
|
|
|
|
|
|
... elfordultak Jézus Krisztus egyházától. A gyors változás, és az enyhülés azonban nem jeletette feltétlenül a sikert. Sokan erre is felháborodtak, és ismét zavargások támadtak Rómában. Maxentius császár pedig kezdte unni, hogy a keresztények immár másodjára dúlják fel Róma békéjét. A császár határozott, és száműzte Euszebioszt trónjáról. A források szerint görög származású pápa Szic... |
|
|
|
|
|
|
|
... aranyat kell fizetni bírság gyanánt az egyház kasszájába, amelyet majd a szegények között osztanak szét. Amalasuntha két épületet ajándékozott IV. Félixnek a Forum Romanumon. Az egyik Maxentius császár gyermekének, Romolusnak a temploma volt, amihez kapcsolódott a Templum sacroe urbis, vagyis a római földhivatal. Ezeket Félix átalakíttatta, és így ez lett az első keresztény templo... |
|
|
|
|
|
|
|
... irodalmunkban".
Jakobus de Voregine: Arany legenda
(részlet)
Katalin, Costus király leánya, járatos volt a szabad művészetek minden ágában. Maxentius császár összehívatott mindenkit Alexandriába, gazdagokat, szegényeket, hogy áldozzanak a bálványisteneknek, s hogy az áldozatot megtagadó keresztényeket megbüntesse. Amikor Katalin tizenny... |
|
|
|
|
|